HunDeszt
– a Pálinkaverseny!
(tájékoztató a pálinkáról és a versenyről a sajtó képviselői számára)
A verseny
Minden eddiginél sikeresebb volt az idei HunDeszt
Pálinkaverseny, ugyanis ennyien és ilyen sok (376) mintát még soha nem neveztek
be a megmérettetésre. Összesen harmincöt „kereskedelmi főzde” 312 mintáját,
(melyből 285 pálinka illetve 27 párlat volt) és huszonhat egyéni főzető 64
(48/19) mintáját, értékelte a szakmai zsűri. (Határon túlról heten neveztek.) A
végeredmény szintén páratlan, pontosabban páros, mert összesen 308 minta
(melyből 268 pálinka, 40 párlat) bizonyult érmesnek. Aranyérmet 119 (108/11),
ezüstérmet 131 (112/19), bronzérmet 58 (48/10) pálinka/párlat nyert. Az
aranyérmesek közül 16 (13/3) minta kapott champion díjat. A legeredményesebb
kereskedelmi főzde az Agárdi Pálinkafőzde Kft, a legeredményesebb egyéni főzető
Pelle László lett.
A média képviselőinek különdíját a Békési Pálinka
Zrt. nyerte el.
A hagyományoknak megfelelően a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács
(MSZSZT) az Agrármarketing Centrum támogatásával az idén november végén ismét
megrendezte pálinkaversenyét, amely HunDeszt néven a negyedik volt, a versenyek
történetét tekintve azonban már a nyolcadik.
A HunDeszt Nemzet Pálinka- és Nemzetközi párlatverseny célja, hogy fórumot
biztosítson a pálinka- és párlatkészítők termékeinek megmérettetésére. Mégpedig
azért, hogy elősegítse a minőség folyamatos javulását, a fogyasztók és a
termelők szemléletének fejlődését, a kulturált pálinkafogyasztás népszerűsítését
(minőséget mértékkel), és a pálinka minél szélesebb körben való elismerését.
A versenyen csak olyan pálinkák és párlatok (100 százalék
gyümölcsalapú desztillátum) vehettek részt, amelyek megfelelnek a hazai
előírásoknak. A versenyre nevezhettek pálinka- és párlatfőző társaságok, egyéni
pálinka- és párlatfőzetők és, a gyártó hozzájárulásával, a kereskedő
szervezetek, valamint a bérfőzők is. Idén Újfehértón a Zsindelyes Pálinkafőzde
Kft kóstolóházában összesen 61 nevező 375 terméke került a bírák poharába, ami
azt jelenti, hogy 2,5 szeresére nőtt a nevezők és 64 % emelkedett a nevezett
tételek száma.
(Tavaly a HunDesztre 24
nevező 224 mintát nevezett.)
A mintákat húsz pontos bírálati lapon értékelték, elbírálva
a technológiai korrektséget (figyelembe véve az alapanyagot, a cefrézési-,
erjesztési-, elválasztási, esetleg érlelési hibákat), a gyümölcs jellegét (a
fajtán belüli specifikációk figyelembevételével), az íz tisztaságot és a
harmóniát. Az arany-, ezüst-, és bronzérem mellett az egyes kategóriákban az
aranyérmet nyert tételek közül, a bírálók visszakóstolását követően a legjobbat
champion címmel jutalmazták. A bírálók az egyéb gyümölcscsaládonként is
odaítélhették a champion díjat az aranyérmes tételeknek, de csak akkor, ha
azokból legalább három nevező, legalább tíz mintája versenyzett. Az verseny az
idén éremesővel zárult: 119 arany, 131 ezüst és 58 bronzérem született. Champion
díjat tízenhat pálinka/párlat nyert.
A legeredményesebb
kereskedelmi főzde az Agárdi Pálinkafőzde Kft, a legeredményesebb egyéni főzető
Pelle László lett.
A média képviselőinek különdíját a Békési Pálinka
Zrt. nyerte el a Békési Prémium Szamóca Pálinkával. Ennek bírálatára idén is a
budapesti Magyar Pálinka Házában került sor.
A verseny rendezője
A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanácsnak 20 tagja van, ezen belül a
Pálinkagyártó Tagozatának 15 tagja van, ők a kereskedelmi pálinka-előállítás és
forgalmazás mintegy 70 százalékát fedik le. Rajtuk kívül még több mint harminc
kereskedelmi főzde és közel ötszáz bérfőzde működik. Ma Magyarországon
körülbelül 580 ezer hektoliterfoknyi gyümölcspálinka kerül kereskedelmi
forgalomba, ami körülbelül 1,3 millió liternek felel meg. A termelés ennél több,
hiszen a pálinkát különböző szeszes italok alapanyagaként is felhasználják. A
kivitel nem jelentős, szinte az egész termelést a belföldi piacokon értékesítik.
Jelentős a törkölypálinka-előállítás is, amelynek mennyisége a
gyümölcspálinka-termelés 10–20 százalékát teszi ki.
A hazai szeszesital-fogyasztás tiszta szeszre vetítve egy
főre kb.
„Hungarikum”
Az köztudott, hogy az Európai Unió szabályozása szerint pálinkának a magyar
gyümölcs- illetve törkölypárlatot lehet nevezni. De mit is jelent ez
voltaképpen?
A pálinka készítéséhez kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és
vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszú szőlő törköly használható fel, amelyet
Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. Ugyancsak fontos
kitétel, hogy a pálinka megnevezésének és előállításának szabályait kell
alkalmazni az Európai Unión kívüli országokba exportált termékek esetében is.
Adottságaink a pálinkakészítéshez
Magyarország rendkívül előnyös helyzetben van pálinkafőzés szempontjából: a
Kárpát-medence éghajlata különösen kedvező a különböző gyümölcsök számára, így
aztán megszámlálhatatlan fajta alapanyagból voltunk és vagyunk képesek pálinkát
készíteni.
Mindehhez tudni kell, hogy mennyi gyümölcsből mennyi valódi
pálinka főzhető. Például a sárgabaracknál
A kiváló minőségű pálinka készítésének négy titka van:
- Teljesen érett, íz és zamat anyagaiban gazdag, egészséges, ép gyümölcs, mint
alapanyag
- Gondos cefrekészítés és erjesztés,
- Korszerű és kíméletes desztilláció,
- A pálinka pihentetése és palackozása, illetve érlelése
A
mindennapi betevő pálinka
A pálinka évszázadok óta a magyar táplálkozási kultúra, a mindennapi élet része.
Ugyanolyan nemzeti sajátosságunk, mint a pirospaprika a makói hagyma a szabolcsi
alma vagy a tokaji aszú. A reggeli pálinkafogyasztás a paraszti élet
elmaradhatatlan velejárója, a nehéz, zsíros reggeli megemésztésének segítője,
nehéz munka idején a fáradtság ellenszere volt. A pálinka az ünnepek (lakodalom,
keresztelő, temetés) táján is megtalálható volt az asztalon.
Napjainkban a pálinka élvezete ünnepi eseményekhez, családi összejövetelekhez
kötődik. Így fogyaszthatjuk étkezés előtt vagy után, vagy csak úgy, önmagában,
de bizton állíthatjuk, hogy fogyasztójának mindenképpen élményt ad. Ha
mértékletesen – napi négy centiliternél nem többet – veszünk magunkhoz, akkor
szervezetünkre jótékony hatással lehet.
Minőséget mértékkel!