Miért szükséges a hatályos környezetvédelmi termékdíj szabályozás módosítása?

 

1. A SZABÁLYOZÁS NEM VERSENYSEMLEGES

Az újrahasznosítási- és kereskedelmi termékdíjon keresztül a törvény kiemelten sújtja az üdítő, ásványvíz, bor, sör és alkoholtermékek gyártóit és forgalmazóit, valamint külön az importőröket.

Miért jelent nagyobb szennyezést egy szeszesital üvegpalackja, mint az üveg, amiben festékhígítót hoztak forgalomba?

Mi indokolja, hogy a pezsgő, mint termékkör kimaradt?

Mi indokolja a hazai szeszesitalpalackokkal szemben a külföldről származó palackok további hátrányát, miközben ugyanazon az EU piacon kerülnek forgalomba?

 

2. A SZABÁLYOZÁS DUPLÁN SZED BE TERMÉKDÍJAT

Fenti termékek esetében nem csak a gyártónak kell befizetni a termékdíjat, hanem a kereskedelmi csomagolás termékdíján keresztül az első vevők is kötelesek fizetni.

A fogyasztót nemigen lehet befolyásolni abban, hogy egy terméket betétdíjas palackban vegyen meg, gyűjtse össze a palackokat, és azokat váltsa vissza Ezért az italtermékek elsődleges forgalmazóinak nincs érdemi ráhatása bizonyos előírt újrahasznosítási arányszámok teljesítésére.

 

 

3. A JELENLEGI SZABÁLYOZÁS NEM GARANTÁLJA A BESZEDETT KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJAK KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁT.

Korábban a termékdíj egy elkülönült alapba (KAC, KÖVICE) folyt be, amelyre lehetett környezetvédelmi célú pályázatokat benyújtani. A VPOP a termékdíjat átutalja az Államkincstárnak, így a felhasználás társadalmi kontrollja nem biztosított.

A környezetvédelmi termékdíj szabályozás valóban a környezet védelmét kívánja szolgálni, vagy csak egy bújtatott adó?

 

4. A JOGSZABÁLYOK MARADÉKTALANUL NEM TARTHATÓK BE

A környezetvédelmi termékdíj törvény és végrehajtását szabályozó rendeletek szövegezése sok esetben értelmezhetetlen, jelentős többletadminisztrációt ró mindegyik érintett gazdasági szereplőre.

Mi indokolja, hogy minden egyes számlán, vagy annak mellékletében tételesen fel kell tüntetni az egyes hulladékfajták (fém, üveg, műanyag, papír) után befizetett termékdíjat?

Az VPOP-nak beküldendő beszámoló a kitöltési útmutató alapján se tölthető ki pontosan. A VPOP-hoz 2008 első negyedévében beérkezett beszámolók 90%-ka a VPOP szerint hibás!

 

5. A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉST GYENGÍTI.
Az elindult és sikeres szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást a csomagoló anyagok termékdíj szabályozása gyengíti, nem támogatja a lakosság környezettudatos gondolkodását, a szelektív hulladékgyűjtés további kiépítését. Az ÖKO-Pannonnak ma a szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe berakott reklámújságokat, reklámhordozó papírt ki kellene tennie, hiszen ennek a kezelési költségeire nem is szedhet be hasznosítási díjat.

 

Összefoglalva

Ma ez a jogszabály a verseny-semleges piaci szabályozás elvének ellentmondó, ellentétes az EK alapszerződés 90 cikkelyével. Nem a környezetvédelmet szolgálja, burkolt adókivetés, ami a közvetlen terheken túl, jelentős tömegű, de egyben felesleges adminisztrációs feladatokat ró a gazdasági szereplőkre. A további termékdíj emelések költségeit a gazdálkodók az árakba beépítik és ezzel ez a környezetvédelmi szabályozás inflációgerjesztő hatást is ér el.

 

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata

 

Az újrahasznosítási és kereskedelmi termékdíjakat javasoljuk eltörölni. Vissza kell térni az egységes tömegalapú termékdíjakhoz, azaz a 2005 jan. 1 előtti szabályozáshoz. A tömeg alapú termékdíjak  díjak kisebb mértékű emelését is el tudjuk fogadni, abban az esetben, ha a termékdíjakból befolyt összegeknek legalább 50%-a egy olyan környezetvédelmi alapba kerül, amely pályázat útján támogat környezetvédelmi célú beruházásokat.