HunDeszt – a Pálinkaverseny!

(tájékoztató a pálinkáról és a versenyről a sajtó képviselői számára)

 

A verseny

 

 

Minden eddiginél sikeresebb volt az idei HunDeszt Pálinkaverseny, ugyanis ennyien és ilyen sok (376) mintát még soha nem neveztek be a megmérettetésre. Összesen harmincöt „kereskedelmi főzde” 312 mintáját, (melyből 285 pálinka illetve 27 párlat volt) és huszonhat egyéni főzető 64 (48/19) mintáját, értékelte a szakmai zsűri. (Határon túlról heten neveztek.) A végeredmény szintén páratlan, pontosabban páros, mert összesen 308 minta (melyből 268 pálinka, 40 párlat) bizonyult érmesnek. Aranyérmet 119 (108/11), ezüstérmet 131 (112/19), bronzérmet 58 (48/10) pálinka/párlat nyert. Az aranyérmesek közül 16 (13/3) minta kapott champion díjat. A legeredményesebb kereskedelmi főzde az Agárdi Pálinkafőzde Kft, a legeredményesebb egyéni főzető Pelle László lett.  A média képviselőinek különdíját a Békési Pálinka Zrt. nyerte el.

 

 

A hagyományoknak megfelelően a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) az Agrármarketing Centrum támogatásával az idén november végén ismét megrendezte pálinkaversenyét, amely HunDeszt néven a negyedik volt, a versenyek történetét tekintve azonban már a nyolcadik.

A HunDeszt Nemzet Pálinka- és Nemzetközi párlatverseny célja, hogy fórumot biztosítson a pálinka- és párlatkészítők termékeinek megmérettetésére. Mégpedig azért, hogy elősegítse a minőség folyamatos javulását, a fogyasztók és a termelők szemléletének fejlődését, a kulturált pálinkafogyasztás népszerűsítését (minőséget mértékkel), és a pálinka minél szélesebb körben való elismerését.

A versenyen csak olyan pálinkák és párlatok (100 százalék gyümölcsalapú desztillátum) vehettek részt, amelyek megfelelnek a hazai előírásoknak. A versenyre nevezhettek pálinka- és párlatfőző társaságok, egyéni pálinka- és párlatfőzetők és, a gyártó hozzájárulásával, a kereskedő szervezetek, valamint a bérfőzők is. Idén Újfehértón a Zsindelyes Pálinkafőzde Kft kóstolóházában összesen 61 nevező 375 terméke került a bírák poharába, ami azt jelenti, hogy 2,5 szeresére nőtt a nevezők és 64 % emelkedett a nevezett tételek száma. (Tavaly a HunDesztre 24 nevező 224 mintát nevezett.)

A mintákat húsz pontos bírálati lapon értékelték, elbírálva a technológiai korrektséget (figyelembe véve az alapanyagot, a cefrézési-, erjesztési-, elválasztási, esetleg érlelési hibákat), a gyümölcs jellegét (a fajtán belüli specifikációk figyelembevételével), az íz tisztaságot és a harmóniát. Az arany-, ezüst-, és bronzérem mellett az egyes kategóriákban az aranyérmet nyert tételek közül, a bírálók visszakóstolását követően a legjobbat champion címmel jutalmazták. A bírálók az egyéb gyümölcscsaládonként is odaítélhették a champion díjat az aranyérmes tételeknek, de csak akkor, ha azokból legalább három nevező, legalább tíz mintája versenyzett. Az verseny az idén éremesővel zárult: 119 arany, 131 ezüst és 58 bronzérem született. Champion díjat tízenhat pálinka/párlat nyert. A legeredményesebb kereskedelmi főzde az Agárdi Pálinkafőzde Kft, a legeredményesebb egyéni főzető Pelle László lett.  A média képviselőinek különdíját a Békési Pálinka Zrt. nyerte el a Békési Prémium Szamóca Pálinkával. Ennek bírálatára idén is a budapesti Magyar Pálinka Házában került sor.

 

 

A verseny rendezője

 

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanácsnak 20 tagja van, ezen belül a Pálinkagyártó Tagozatának 15 tagja van, ők a kereskedelmi pálinka-előállítás és forgalmazás mintegy 70 százalékát fedik le. Rajtuk kívül még több mint harminc kereskedelmi főzde és közel ötszáz bérfőzde működik. Ma Magyarországon körülbelül 580 ezer hektoliterfoknyi gyümölcspálinka kerül kereskedelmi forgalomba, ami körülbelül 1,3 millió liternek felel meg. A termelés ennél több, hiszen a pálinkát különböző szeszes italok alapanyagaként is felhasználják. A kivitel nem jelentős, szinte az egész termelést a belföldi piacokon értékesítik. Jelentős a törkölypálinka-előállítás is, amelynek mennyisége a gyümölcspálinka-termelés 10–20 százalékát teszi ki.

A hazai szeszesital-fogyasztás tiszta szeszre vetítve egy főre kb. 3,5 liter. Ebben minden pálinka, így a bérfőzött mennyiség is benne van, annak aránya körülbelül 0,6 liter. A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkákból az egy főre jutó éves fogyasztás körülbelül másfél deciliter.

 

 

 

 

 

Hungarikum”

 

Az köztudott, hogy az Európai Unió szabályozása szerint pálinkának a magyar gyümölcs- illetve törkölypárlatot lehet nevezni. De mit is jelent ez voltaképpen?

A pálinka készítéséhez kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszú szőlő törköly használható fel, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. Ugyancsak fontos kitétel, hogy a pálinka megnevezésének és előállításának szabályait kell alkalmazni az Európai Unión kívüli országokba exportált termékek esetében is.

 

 

Adottságaink a pálinkakészítéshez

 

Magyarország rendkívül előnyös helyzetben van pálinkafőzés szempontjából: a Kárpát-medence éghajlata különösen kedvező a különböző gyümölcsök számára, így aztán megszámlálhatatlan fajta alapanyagból voltunk és vagyunk képesek pálinkát készíteni.

Mindehhez tudni kell, hogy mennyi gyümölcsből mennyi valódi pálinka főzhető. Például a sárgabaracknál 100 kg gyümölcs alapanyagból legfeljebb 14-15 liter kifogástalan pálinka nyerhető. 

A kiváló minőségű pálinka készítésének négy titka van:
- Teljesen érett, íz és zamat anyagaiban gazdag, egészséges, ép gyümölcs, mint alapanyag
- Gondos cefrekészítés és erjesztés,
- Korszerű és kíméletes desztilláció,

- A pálinka pihentetése és palackozása, illetve érlelése

 

 
A mindennapi betevő pálinka

A pálinka évszázadok óta a magyar táplálkozási kultúra, a mindennapi élet része. Ugyanolyan nemzeti sajátosságunk, mint a pirospaprika a makói hagyma a szabolcsi alma vagy a tokaji aszú. A reggeli pálinkafogyasztás a paraszti élet elmaradhatatlan velejárója, a nehéz, zsíros reggeli megemésztésének segítője, nehéz munka idején a fáradtság ellenszere volt. A pálinka az ünnepek (lakodalom, keresztelő, temetés) táján is megtalálható volt az asztalon.

Napjainkban a pálinka élvezete ünnepi eseményekhez, családi összejövetelekhez kötődik. Így fogyaszthatjuk étkezés előtt vagy után, vagy csak úgy, önmagában, de bizton állíthatjuk, hogy fogyasztójának mindenképpen élményt ad.  Ha mértékletesen – napi négy centiliternél nem többet – veszünk magunkhoz, akkor szervezetünkre jótékony hatással lehet.

Minőséget mértékkel!